Horgásznapló

Compó

 Compó (Tincs tincs). E faj inkább a nyári hónapok-ban élénk; azonban ilyenkor se nagyon kerül sze-münk elé,
hiszen a fenék, az iszap közelében tartóz-kodik, ritkán
jön a felszíni rétegekbe. Európa kö-zépső és déli tájain szinte mindenütt honos, Magyarországon is gyakori. Angliában is él, Skandiná-via területéről, valamint Észak-Skóciából azonban hiányzik.A kisebb-nagyobb tavak, lassú folyású folyók, holtágak hala; a termékeny, gazdag élővilágot rejtő,
növényekkel benőtt vizekben érzi igazán jól magát. Magyarországon viszonylag gyorsan fejlődik a Ve-lencei-tóban vagy a Soroksári-Dunában; ahol lágy iszap borítja
a víz fenekét, s benne nyüzsögnek a ro-varlárvák, férgek. A pontynál jobban tűri az ala-csony oxigénszintet, az erősen iszapos vízben is megél. Egyes megfigyelések
szerint a kissé sós, szi-kes vagy félsós vizeket is tűri. A vízből kiemelve is hosszú ideig életben marad, kicsiny edényben is szállítható. Idegen vizekben való megtelepítése te-hát nem okozott nehézséget.A compó könnyen felismerhető, erősen különbö-zik
a többi pontyfélétől. Hátának sötét olajzöldje a test oldalán aranyszínre halványodik,
hasa narancs-sárga. Testét dús nyálkaréteg borítja; ezernyi pikke-lye oly apró, hogy határuk elmosódik, így a compó pikkelytelennek tűnik. Vöröses szeme kicsiny,
egye-sek szerint disznószerű. Szájának szegletein egy-egy bajusz van. A compó úszói igen jellegzetesek: na-gyok, erőteljesek és kerekítettek. E faj hímje és nős-ténye
szemmel láthatóan különbözik. A hím hal-úszójának elülső sugarai megvastagodottak, hal-úszója nagyobb, mint a nőstényé.A téli fagyok beköszöntével a compó szinte
eltű-nik a vizekből. Beássa magát a fenék iszapjába, s a �téli álomhoz" hasonló állapotban tölti a telet. Kora tavasszal, ha napos és enyhe az idő, alkalmi kirán-dulásokat tesz, ilyenkor azonban ritkán akad horog-ra. Csak májusban élénkül
fel igazán, ilyenkor ki-sebb rajokban indul iszapban turkálva táplálékot keresni.A compó ívása - az időjárástól függően - június-tól júliusig tarthat. A nősténynek
sok ikrája van. A ragadós ikra rátapad a vízinövényekre, majd megle-hetősen gyorsan kel ki belőle a halivadék. A compó-ivadékok hamarosan népes rajokba verődve járnak moszatokból, parányi planktoni állatkákból álló táplálékuk után. A kifejlett compó sok gerinctelen víziállatot, iszapban élő rovarlárvát fogyaszt, de kü-lönös előszeretettel keresi a kisebb kagylókat és vízi-csigákat. E faj lassú növésű, de hosszú életű.Számos legenda - vagy inkább babona - szerint a compó nyálkája gyógyító hatású. Régi
angol hor-gászkönyvekben azt olvashatjuk, hogy a compó a halak, így pl. a csuka orvosa! A régi görög és római szerzők szerint is a compó nyálkája - orvosság.A compónak aranyszínű változata is van, melyet kerti dísztavakban tartanak. A múlt század végén - feltehetően Németországból - az angliai kertekben is megjelent. E hal pikkelyei aranyszínűek, a hal tes-tét szabálytalanul elhelyezkedő barna foltok tarkít-ják. Mivel a többi kárászhoz hasonlóan szinte mindig a víz fenekének közelében
tartózkodik, e válto-zat nem lett különösebben népszerű.

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat